2010. április 4., vasárnap

Boldog Nyulat!

Mindenkinek Kellemes Húsvétot Kívánok!
(és ajándékszagot)

2010. április 3., szombat

"nyújorki akarok lenni"

ez a mondat kábé minden adásban előfordul. Milyen adásban? What not to wear.

A műsor lényege, hogy egy nem túl biztató ruházatú műsorvezetőnő, és egy érdekes, néhol Gock-os (meztelenül is szép vagyok) trükköket alkalmazó műsorvezető, a 'rosszul öltözködő' emberkéknek, 2000$-t nyom a kezébe, aztán zúzás ruhát venni. Persze amcsi sztájlban, minnél színesebb annál jobb alapon.
Ide szabadíttotak be egy lolitát. A barátai küldték, mert nincs stílusa. Az összes ruháját kidobták. az elején sírt is. Fekete lány volt, sosem fésülködött. A haja egy kóctenger volt. 

A hölgyemény igazi amerikai akart lenni. Olyan izé. Tudod eredeti.

Aztán ráadtak, egy miniszoknyát egy magassarkúval. Erre ő kijelentette, hogy meztelenül érzi magát. Lapostalpúval tűrt. 

Aztán a jól megszokott haját vették 'kezelésbe'. A csajon látszott a tűrés. Nem akart változni. Jó volt neki úgy. Menőség? A szépségért meg kell szenvedni.

Ecset, sminkes, táska, rúzs. Jött a méjk áp szeksön. A lány kijelentette, hogy ez nem ő. Ez csak maszk. De tűrt.

A műsor alatt, minden harmadik percben kijelentették, hogy a régi ruháiban úgy nézett ki mint egy tíz éves. Itt is tűrt. Beletörődött a sorsába. Mindenkinek egyetlen sorsa van. akinek ez a mondat ismerős, az előtt leborulok...

Végülis amerikai lett. A barátai agyon dícsérték. A pasik is felfigyeltek rá.

Kár, hogy feladta korábbi álmait.

Illik harminc évesen lolitának lenni?

Nekem nincsenek lolita álmaim. a puding próbája az evés. Én ettem. Nem sajnáltam a lányt. Talán én is így döntöttem volna?

Érdekes miért írok ilyet.

Üdv,
a Liliciát akaró Sugjokuchi