Ez egy olyan poszt...

... nem tudom, személyes.
... amit talán nem olvasol el.

Nem ismerek senkit személyesen közületek. Ti se tudjátok, hogy ki vagyok. De valami összeköt, ez a lolitaság. Sokan az animékre gondolnak amikor meghalják, többen értetlenül néznek rád, és meg kérdezik, hogy mi az. Ők sokan vannak... Ti, ott Pesten és a környékén, eléggé sokan vagytok. Meeteket szerveztek, meetekre jártok. Én itt a francban, lenn az alföldön, néhány anime rajongóval és még több anti-animéssel semmit sem tudok tenni. Reménykedek, de itt nincs több lolita. Egy darab sem. Néhányaknak már magyaráztam a stílust, hát-szép-jó-oké-nem venném fel, ennyit mondtak. Mindenhol ilyen a helyzet? A nagyvárosokban is? Miért nem lehetek én mondjuk rocker? Vagy valami? Miért minden vágyam egy kastélyban lakni? Miért nem akarnék inkább egy luxus-villában lakni? Válaszoljatok, kérlek!

Vasárnap kinn leszek a BNV-n. Aki akar velem találkozni, anyukám az oktátásos résznél van a nyelvparádéval, ott kiállító. (2b asszem).

És ha olvastok, írjatok pár szót. :)

És bocsi a kifakadásért, az iskola hibája... Na jó nem.

És, jó nyaralást aunne!