A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Viktoriánus kor. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Viktoriánus kor. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. január 30., szombat

DoA-n találtam

Helló~
Den Of Angels nevezetű fórum varrós-tutorialos részlegében bukkantam rá erre a linkre:
Na kinek kell egy-egy ilyen ruci???
off: ha jól gondolom, egy magyar úr töltötte fel őket.

2009. szeptember 23., szerda

Wakeshima-sama

A Honey Design blogról letöltöttem, a Viva La France szettet, mert olyan jó kis loli feeling elemeket láttam benne. Itt az eredmény:

A hangulata miatt került a viktoriánus kor mapába....

2009. január 15., csütörtök

Viktoriánuskorról

Viktoriánus Kor




Érdekes cikk. Saját nemsokára! :)

Anglia a XIX. században, Viktória királynő (1837-1901) uralkodása alatt vált a világ leggazdagabb és legerőteljesebb országává. A Viktoriánus kor a dicsőség, a jólét és a misztériumok korszaka, ahol azt tartották; ami megtörténhet az meg is fog. A "Nagy Változások" időszaka: többek közt ekkor születtek radikális parlamenti reformok, fellendült a gazdaság, új eszmék jelentek meg a vallásban, újjászületett az irodalom, a művészet és a zene, és végül, de nem utolsó sorban felemelkedett az új arisztokrácia!

Az uralkodó hatalma kiterjedt az arisztokráciára és az újonnan meggazdagodott üzletemberekre és bankárokra is. A jogcímek könnyen megvásárolhatóak voltak. (Kaori említi a God Child-ban: "a hűbérúr és hűbéres korcsosulás többé már nem érvényes címek, helyette, a drága javakat bárki megveheti, aki elég gazdag!") Az új arisztokráciát a vagyon emelte fel, nem a föld. Mégis, az arisztokrácia alkalmanként nagy szociális jelentőséggel bír a brit társadalomban.
Viktória királynő Angliájának erkölcseit egy zárt, hierarchikus társadalom merev normái szabályozták. A magasabb osztályok az udvarra s az arisztokráciára tekintettek mintákat keresve. A társadalmi elfogadás tényét a felsőbb osztályokban a gentlemanként való ismerés jelentette, ami kissé homályos tartalmú értékek együttesét jelölte. Leginkább a londoni társaság vagy valamely vidéki club volt hivatva ezt a "bizonyítványt" kiállítani, s a gentleman címke erkölcsösséget, önzetlenséget, bátorságot, önkontrollt, függetlenséget és felelősségvállalást jelentett.

A leendő viktoriánus gentlemaneket Nagy-Britannia nagy múltú magániskoláiban, a kissé félvezetően (merthogy ezek voltak valaha az arisztokraták első nem otthoni, hanem internátus jellegű iskolái) public schooloknak nevezett előkelő bentlakásos iskolákban készítették fel társadalmi szerepükre. A gentlemanek a rögbicsapatban, a krikettpályán, az evező mellett kezdtek parancsolni és uralkodni, itt ismerték meg az erőt és a 'fair play' szabályait, itt tanultak támadni és védekezni, barátkozni és engedelmeskedni, győzni és félni. A public schoolok közvetlen módon a viktoriánus gyarmatbirodalom katonai és polgári igazgatására neveltek, s ha nem is a legokosabb, de a legkeményebb és leghatékonyabb birodalmi elitet képezték generációkon át.

A korban rengeteg titkos társaság működött - mint például a 'Szabad kőművesek' - akik a háttérben próbálták meg befolyásuk alá vonni a politikát. A szervezetek tagjai természetesen nagyhatalmú, befolyásos emberekből állt, akik a felső tízezerből kerültek ki.

A respektábilitás homlokzata mögött igen gyakran társadalmi hazugságok, felemásság és csalás húzódott meg. A viktoriánus közerkölcsöt tettetés és álság tette kétarcúvá: a külsőséges ragaszkodás a társadalmilag elfogadott normához és egyszersmind annak titkolt vagy leplezett, de folyamatos megsértése. Jellegzetes példája ennek a (gyakran rossz) házasságok mindenáron való fenntartása és a virágzó nagyvárosi prostitúció, a bigottság és álszentség melletti széles körű iszákosság és bűnözés, a "finomság" és tisztesség kultusza mögötti alig titkolt agresszivitás és durvaság. A viktoriánus morál jellegzetes kettős: teátrálisan kifelé fordul és mesterkélt társadalmi várakozásokat teljesít, miközben a valóságban feldolgozatlan és primitív belső késztetéseknek enged. A viktoriánus ideál és morál felesel egymással: a brit társadalom álerkölcsöket alakít ki, mert a valódiakkal nem tud eleget tenni saját eszményeinek.

(részlet az 'Ideál és morál
a Viktoriánus Angliában' c. cikkből - Rubicon, 1992/4.)